Multilány, az egyetem óta az. Váltogatta őket - mind feljebb és feljebb.
Okos. Nagyon csinos. (Majdnem) tökélestes test. Sokat spotol.
A lehetőségeinek nem szab határt a pénz, gazdag.
Összejöttök - és jól: a haverod haverjának az ismerőse.
Meleg nyári éjszaka, csillogó szemek, a város fényei.
Belevaló. Megilletődsz - nocsak, nocsak, hát mégis...?
Múlnak a napok. Az egyenkosztümök alatt egyenfehérneműk váltják egymást. Sose tanga.
A szex eleinte csak az érzelmekről szól. Még te is elhiszed. Nem csoda, nagyon szeretnéd. De azért az nem jó, hogy sose nevet közben. Sohe néz rád úgy.
Aztán múlni kezd a varázs. Ritkán élvez el. Ennél nagyobb baj, hogy mintha már le is tett volna róla. Nem miattad - úgy általában. És ez kifejezetten ijesztő. Nem odaadással teszi. Csinálja, mert nem rossz. Meg mert te akarod. De ennél nem több.
Gondolkodsz ezerrel. Tedd oda magad? Szánj rá pár évet, sok ötletet és energiát és vedd rá? Hátha ráharap az ízére? Felébred benne a kíváncsiság - talán ő is élvezné, ha a Szigeten becsúsztatnád az ujjad a bugyijába...? Ha egymás elött maszturbálnátok? Ha szombat reggel ébredés után mindig szeretkeznétek?
Képzeljük el együtt, milyen lehet vele egy egész életen át.
Vagy inkább mégse.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.